1940. szeptember 2.

A Romániában maradt Segesvárról azt jelentik Vásárhelyi János református püspöknek, hogy a református hívők "valósággal özönlenek" a közelben fekvő, de Magyarországhoz csatolt Székelyudvarhely felé. "Ez iskoláinkat elnépteleníti, adófizetőink számát leapasztja" - figyelmeztet a jelentés. Ez az egyik első értesülésünk a második bécsi döntést követően megindult dél-erdélyi (és regáti) tömeges menekülthullámról, amelynek során 1944 februárjáig mintegy 200 ezer magyar nemzetiségű személy távozik a trianoni Magyarország vagy Észak-Erdély területére.

1940. szeptember 10.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Dél-Erdélyben maradt vezetői intéző bizottsági ülést akarnak tartani Nagyenyeden, de nem kapnak engedélyt. A megjelentek szóbeli hozzájárulással veszik tudomásul, hogy Vásárhelyi János püspök a Romániában maradt egyházkerületi rész kormányzásával Nagy Ferenc tövisi esperest és gr. Bethlen Bálint főgondnokot bízta meg.

1940. december 20.

A román kultuszminisztérium elutasítja a református egyháznak az önálló egyházkerület szervezésére irányuló kérését. A minisztérium álláspontja az, hogy a bécsi döntés nyomán ideiglenes helyzet áll fenn; a Dél-Erdélyben csonkán maradt egyházkerület így nem választhat püspököt, hanem el kell fogadnia Vásárhelyi János azon intézkedését, amely szerint a Romániában maradt egyházkerületi részt Nagy Ferenc esperes és gr. Bethlen Bálint vezeti. Ugyanez az elvi álláspont érvényesül a Királyhágó melléki csonka egyház ügyében is azzal, hogy itt a vezetést a Dél-Erdélyben maradt rangidős vezetőségi tagok veszik át.

1941. március 11.

Dél-erdélyi református küldöttség keresi fel a bukaresti kultuszminisztériumot az egyház függő kérdéseinek rendezése tárgyában.

1941. május 20.

A Dél-Edélyi Református Egyház ideiglenes intéző bizottsága alakuló közgyűlést tart Nagyenyeden.

1942. folyamán

Összesítve a római katolikus, a református és az evangélikus egyházak aradi kerületeinek ez évi természetes népmozgalmi adatait, kiderül: a magyarság természetes fogyása 379 fő, a házasságkötések száma 101.

1942. december.

A romániai magyar egyházak összesen 7 kisdedóvót, 179 általános iskolát, 15 középiskolát, 1 teológiai akadémiát, 2 gazdasági, 3 kereskedelmi és 4 tanonciskolát működtetnek. Az általános iskolák közül 102 a reformátusok, 62 a római katolikusok, 10 az unitáriusok és 5 az evangélikusok kezében van; 12 középiskolát a katolikusok, 3-at pedig a reformátusok tartanak fent.

1943. július 31.

Nemes Elemér, a Királyhágómelletti Református Egyházkerület püspökhelyettese a Déli Hírlap aznapi számában nyilatkozza: az egyházkerület Romániához tartozó területén 27 református felekezetű elemi iskola (és egy óvoda) működik, 52 tanerővel.

1943. augusztus 8.

Az aradi református egyházkerület vallásos ünnepélye bibliamagyarázattal, szavalatokkal, orgonamuzsikával, énekléssel egybekötve.

1943. szeptember.

A romániai magyar evangélikus egyházkerület négynapos tudományos konferenciát tart Brassóban, amelyen a református egyház is képviselteti magát. A konferencia tematikája: "a hitből való megigazulás kérdése".

1943. október 18.

Nagy Károly temesvári szalaggyáros, református főgondnok, 50. születésnapja alkalmából 100 000 lejt adományoz a temesvári református egyház templomalapja javára.

1943. december 24.

A Déli Hírlap beszámol arról, hogy Végvár község református egyháztanácsa nagy örömmel fogadta özv. Csátray Mihályné Enyedi Erzsébet elhatározását, miszerint nyolc hold szántóföldjét az egyháznak ajándékozta azzal, hogy a tiszta jövedelemből jó előmenetelű szegény diákokat támogassanak.

1944. május 14.

A temesvári református egyház anyák napi ünnepsége. A műsorban főleg iskolások vesznek részt. A bevételt a sokgyermekes anyák támogatására fordítják.